Oroszországban a balett és az opera mellett a cirkusz tekinthető a legsikeresebb művészeti formának. Nagy Katalin uralmától kezdve fontos szerepet játszott az ország gazdag kulturális életében, a cárnő rendelte el ugyanis rengeteg cirkusz felépítését. A hetven évnyi kommunizmus alatt a szovjet államtól hatalmas támogatást kapott a cirkuszi élet. Ez volt az egyedüli szórakozás, ami megilletett mindenkit nemre, korra és társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül.
Cirkuszi művészeteket oktató iskolák jöttek létre Moszkvában és több más nagyvárosban, az orosz cirkusz látogatottsága és színvonala pedig úgy emelkedésnek indult, ahogy sehol máshol a világon. Az 1950-es években nemzetközi közönségük is szélesedett a gyakori amerikai és európai túrák miatt.
1970-ben Jurij Kuklacsov kamionsofőr és fia - aki gyári munkás volt - részt vett egy bohóciskolai képzésen, és új ötletük támadt. Látták az utcán, hogy egy kóbor macska hogyan mórikálja magát a finom adomány reményében, akrobatikus ügyességgel bukfencezve a bámészkodóknak. Jurij rájött, hogy a cicák lesznek az ő ideális fellépő partnerei. Első társát Sztrelkának nevezte, akivel hamarosan a moszkvai állami cirkuszban is felléptek. 1990-ben önálló Macskacirkusz született, amely hatalmas népszerűségre tett szert az országban. Azóta nyolcvan államban fordultak meg világszerte.
Amikor Jurij visszavonult, átadta a stafétabotot Vlagyimir Aniszimovának és lányának, Mariának. Ők 35 macskával és egy kutyával dolgoznak, turnéznak. A macskáknak - mint minden előadóművésznek - rendszeresen topformában kell lenniük, folyamatosan gyakorolni a trükköket. Ezek közé tartozik a színes lengő trapéz, a vékony oszlopok közötti gyaloglás, fejjel lefelé mászás rúdon, kötélen... szóval olyanok ők, mint Lara Croft, csak négy lábbal - no meg sokkal édesebbek.
Hogy hogyan lehet egy öntörvényű állatot rávenni arra, hogy ilyen gyakorlatokat tökéletesen végrehajtson, ott és akkor, amikor kell? A titok abban rejlik, hogy a cicusok - tudjuk jól - olyanok, mint a művészek, primadonnák. Ha a kedvükben járunk, sok szeretetet, odafigyelést - és persze finom falatokat - kapnak, akkor hajlandóak nagy keggyel fellépni az előadásokon.
Mindenki eldöntheti, mennyire szimpatikus neki a macskacirkusz. Nekem általában vannak ellenérzéseim, amikor bizonyos állatokból "bohócot" csinálnak. De mivel ismerem a cicusokat, tudom, hogy ha nekik ez nem tetszene, nem is csinálnák.