Ő Pufi, egy solymári macsek! Sokszor tapasztaltam már - szerencsére -, hogy bizonyos benzinkutaknál, bevásárlóközpontoknál gyülekeznek a cicusok. Nem véletlenül, hiszen ők otthon érzik magukat, ha a dolgozók, a tulajdonosok, az állatszerető emberek élelmet és simogatást adnak ezeknek a kóbor szőrmókoknak.

Így van ez Solymáron is a Ford márkaképviseletének szervizterületén. Itt Pufi csak egy a sok cica közül, aki a környéken lófrál, élvezi most már a napsütést, és tudja, hogy ha megéhezik, akkor itt ellátják finom falatokkal. Mivel szeretettel veszik körül az alkalmazottak, így a szervizbe vagy vásárlási szándékkal érkezők is macskázhatnak bátran. Egy rövid önkelletés után eldobja magát a macsek, és jöhet a simi meg a dögönyözés.

Miközben próbáltam meghódítani Pufit, nevét a biztonsági őr súgta meg bódéjából. A fekete cicus nyilván gömbölyded formájáról kapta az elnevezést, bár pont ennyire bájos bandzsa tekintete is. Ebből két dolog is következik: minden cicust névvel illetnek, és jól vannak tartva, pocijából ítélve.

Bármerre néztem, egy-egy cirmi sétálgatott kényesen mindenfelé. Örömteli, de meglepett kérdésemre, hogy miért kószálhat itt ennyi cica, az volt a válasz, hogy egyrészt mindenki szereti őket, másrészt nagyon hasznosak, mert a környék így meg van tisztítva a kártevőktől. Szimpatikus hozzáállás. Ha valaki tehát állatszerető autós, és ide, a Ford Solymárhoz hozza az kocsiját, akkor mellesleg cicázhat is a várakozás ideje alatt.