A mai kutatások szerint a legkorábbi lelet ami a macskák és emberek közeli együttélésére vonatkozik 9500 évvel ezelőtti. Ekkora tehető jelenlegi ismereteink szerint a macskák háziasításának kezdete. Egy ciprusi sírból került elő, amiben jellemzően az elhunyt legfontosabb használati tárgyai mellett egy nem egészen egy éves cica tetemét is elhelyezték. Nyilván fontos szerepet töltött be a gazdája életében ha mellé temették.
Később kezdtek egyre inkább elterjedni ezek a kis állatkák és kedvességükön, szépségükön túl hasznosságukért is tartották a ház közelében. Rengeteg fajta kistestű rágcsáló van veszélyben a macskáktól. A rágcsálók viszont hatalmas károkat okoztak és a fertőzések melegágya, a járványok kialakulásának elősegítői. A gabonatárolók közelében már szinte tenyésztették a macskát, olyan nagy mértékű védelmet jelentett a közelségük. Ami hihetetlen, hogy a hajók legénysége is magával cipelt egy-egy kedvencet, itt is - bár nem áll nagy vízkedvelő hírében - jó szolgálatot tett. Távol keleten szintén a selymek, kelmék sértetlenségének őrzője lett. Tehát láthatjuk hogy már nagyon korán megtanult az emberrel együtt élni, mégis megmaradt önálló egyéniség.
Az ókori Egyiptom szent állata és ez időből rengeteg macska kultusszal kapcsolatos emlék fennmaradt. Mivel a mai napig egy megfejthetetlen, kiszámíthatatlan, ragaszkodó ugyanakkor öntörvényű lény ezért számos legenda, babona, misztérium született vele kapcsolatban. Az ókorban, középkorban az emberek tanulatlanságukból, tájékozatlanságukból fakadóan nagyon befolyásolhatóak voltak, így könnyen elhitték hogy a macska egy rossz szellem megtestesítője, a boszorkányok segítője, a fekete macska pedig egyenesen negatív mágikus erővel van megáldva.
A félelem és a butaság nagy úr, ezért elkezdték üldözni, irtani ezeket az ártatlan kis jótevőket akik rengeteg kártól megóvták addigi gazdáikat. Ezekben az időkben nagyon megcsappant a macskák állománya, főleg a fekete macskákra "specializálódtak" és különféle kínzásokban élték ki pusztító tudatlanságukat. Persze jellemző hogy sokkal inkább meg kellett volna figyelnie az embernek a macskát, legfőbb erényét a tisztaságát. A macska az egyik legtisztább állat, ami sajnos az nem minden emberről mondható el. Egy önbeteljesítő folyamatot hoztak létre a cicairtással, megcsappant létszámuk, már nem tudtak annyi kártevőt elpusztítani, az ember nem megfelelő higiéniáját kiegészítette az újra elterjedt rágcsálók munkája és hatalmas méreteket öltöttek a különböző járványok: kolera, pestis és társai.
Később az emberek felismerték a macskák hasznosságát és újra, immáron tudatosan el kezdték tenyészteni őket. A hajós kapitányok kedvenc állatkáiként a világ számos tájára eljutottak, megszerették őket, elszaporodtak és kezdtek különféle fajták kifejlődni. A 19.- 20. századra már az egyik legkedveltebb házi állattá vált. És így jutottunk el a mai naphoz amikor a fentiek és egyéb más tudás ismeretében még ma is vannak olyanok akik bántják a macskát, vagy legalábbis érzéketlenek velük szemben.